full screen background image

Vízenergia

A víz állandó körforgásban van a Földön, melynek hajtóereje a Nap: A párolgás hatására a légáramlatok segítségével képes a víz nagy távolságokat is megtenni. Cél, hogy a lefolyásra kerülő vízenergiát hasznosítsuk, az állóvizekben (ahol ennek jelentősége van) az ár-apály mozgást kell kihasználnunk. (Az állóviznek csak helyzeti és nyomási, míg az áramló víznek mozgási energiája is van.) Evaporációnak nevezzük a szabad felszínekről történő párolgást, transzspirációnak a növények párologtatását, míg evapotranszspirációnak a kettő együttes párolgását/párologtatását.

Műszaki szempontból megkülönböztetjük a tengeri és a folyóvizi vízerőműveket. Tengerek erőművei lehetnek árapály erőművek, hullámenergia erőművek és tengeráramlat erőművek, míg folyóvizek erőműve a folyami erőművek.

Magyarországon is tervezett Bős-Nagymarosi vízlépcső is folyami vízerőmű lett volna, azonban környezetvédelmi okokból leállították az építést.
Ezen folyami erőművek elve, hogy a vizet felduzzasztják zsiliprendszer segítségével, majd áteresztik egy szűk keresztmetszetű turbinán, így a víz mozgási energiáját villamos áram termelésre fordítják. A zsiliprendszer segítségével alacsony vízállású időszakokban is lehetséges az energiatermelés, az élővilág számára külön hallépcsőt vagy halliftet terveznek, így lehetséges az átjárás az alacsonyabb és a magasabb vízlépcső között. Árvízvédelmi szempontból sem rossz megoldás a zsiliprendszer, ha a zsilip felett megfelelő méretű ártér van, az áradást igen jól lehet kezelni, a károkat mérsékelni lehet vagy akár teljesen el is lehet kerülni őket.
Magyarországon ma jelenleg törpe vizierőművek üzemelnek. Ilyen erőművek a kiskörei, tiszalöki, ikervári, körmendi, békészsentandrási, stb. erőművek.

vissza a kategóriákhoz